Az Újpalotai út és a Juta utca sarkán épül négy ütemben a magas lakóházak sora. A beruházás gyakorlatilag barnamezős építkezésnek tekinthető, hiszen a terület négy telke korábban a Szikra nyomda kiszolgáló épületeinek adott helyet. Javarészt provizórikus, funkcionálisan és szerkezetileg is elavult épületek álltak itt. Négy különálló telekből áll az új lakótömb. A tömbtelek megosztását az indokolta, hogy a beruházás ütemeként legyen kezelhető. Beépítési és építészeti szempontból viszont összefüggő és egységes tömbként kezeltük az épületeket. A váci úthoz közelebb eső két telekre tervezett épületek már felépültek. A tervezett épületek zárt sorú városias lakóházak, csak az utcai frontokon, a földszinten és az első emeleten lesznek bérelhető üzletek, illetve irodák. Az autók túlnyomó részt a kétszintes teremgarázsokban helyezhetők el, lehajtóik a tűzoltó felvonulási útként is szolgáló szervíz útról érhetők el.

Az épületek az utcafrontokon érik el a szabályozás szerinti maximális magasságukat, a főhomlokzaton ritmikusan váltakoznak a plusz hét emeletes szárnyak és a tizenkét emeletes torony-részek. A telkek belső részein az udvari szárnyak még alacsonyabbak, így a belső kertek összenyílnak. A szomszédos telkek között és az utcák felé is biztosított a gyalogos átjárás, ráadásul kétszint magas kapunyílásokkal. A tervezése során a beépítés sűrűségének és léptékének oldására, alapvetően a nagy udvarok térközeinek maximalizálására törekedtünk. Az udvari lakások így nagyobb terekre látnak és jobb a benapozásuk és a légáramlás a teraszokon. Hasonló elveket követve alakítottuk ki a lakások megközelítését és alaprajzát. Áttekinthetőek a közlekedők és a lakások elosztása is, az épületen kívül járva, és az épületben haladva is.

A változatos méretű lakások nettó alapterületi átlaga meghaladja az előírt ötven négyzetmétert. Igyekeztünk standardizálni a lakásokat, és a magasabb elvárásokhoz igazítani őket, nem utolsó sorban a komfort-növelő és árnyékot adó, teljes hossznyi fedett és szeparált erkélyekkel. A földszinti lakások saját kertrésszel rendelkeznek majd.A homlokzatokon szintenként váltakozó jellegű és színű erkélykorlátokkal csökkentjük az épületek megjelenésének robosztus hatását. A két szintenként ismétlődő korlátok révén a tizenkét emeletes homlokzatok távolról ötemeletesnek, a hét emeletesek pedig háromemeletesnek látszanak.

Vezető tervezők: Szőke Erzsébet, (Proform Zrt. Építész Stúdió) és Ekler Dezső

Építészek: Sebestyén Szilvia, Kissomlyói-Zsigmond Csilla, Kovács Dávid, Labádi Zoltán, Vecsey Márton, Dobsa Barbara, Vikár Ferenc, Völgyi Gabriella

Látványterv: Szőke Erzsébet

A vendégház építésére kiszemelt telek Győrújbarát határában, kordonos művelésű szőlőparcellák között fekszik. Ez a legszebb magaslat, ahonnan a környék egybelátható, ahonnan az elbűvölő táj és település részek a szemlélő látókörébe kerülnek. A Bakony-alja utolsó nyúlványának talán legszebb tájrészlete ez, innen egyben látható a Bakony és Győr horizontja.

A szállásépület a magaslat észak-keleti fertályán helyezkedik el. Megbízónk igényeit követve a vendégház egyszerű megfogalmazású, ám távolról könnyen azonosítható objektum lesz. Az épület formája a szomszédos borászat alakjára emlékeztet. Észak-nyugati előterében, a szerviz út udvarrá szélesedő végén lesz a parkoló, s innen nyílik az épület bejárata is. Az épület keleti-nyugati irányú telepítését nem csak a táji környezet geometriája, hanem a megközelítés és a használat igényei is indokolják. Építészeti alapelvünk volt, hogy a messziről azonosítható épület formájával, és azzal, ahogy a kordonok között, azokkal párhuzamosan fut, a táj szerves részévé váljon.

Tervező: Ekler Dezső

Építész munkatárs: Győri Balázs

Látvány: Berki Bálint

Leírás

Az épület formája ugyanolyan szabálytalan, mint a helyi vörös kő tömbjei, melyekből a körítő falak lesznek rakva. Ezek észak, nyugat és dél felől, az uralkodó szél, a szomszédok és az utca felől védik a család házát. A keleti oldal széles teraszai viszont mesés balatoni kilátásra nyílnak. Itt a nyers beton mellvédek ívei a mögöttük húzódó üvegtáblákkal már úgy hathatnak, mintha csiszolt kőfelületek volnának.

Tervező: Ekler Dezső

Építészek: Győri Balázs, Kovács Katalin, Köves Bálint

Látvány: Berki Bálint

Az SHTerra vállalkozásnak szánt házak nem típustervek, hanem a hagyományos magyar ház változatai. A falat, födémet, és tetőt egyesítő egyszerű ácsolatuk napok alatt felállítható. Belül földtégla fal, kívül szalmapaplan borítás adja majd a kellő szigetelést. A Hagyományos, az Organikus és a Mediterrán alakváltozatok is szélesíthetők és magasíthatók. A keskeny tömegekből komponált épületek minden szobája esőtől, széltől és naptól védett saját teraszra nyílik.

Tervező: Ekler Dezső

Építész: Győri Balázs, Köves Bálint

Látvány: Berki Bálint

A nem túl méretes, nagy értékű panorámás budai telken alig több mint száz négyzetméter építhető. Sűrűn vannak a szomszédos házak is. A terv alapötlete, hogy az épületet a telek közepére helyezzük. A fő  belső terei pedig a ház közepére kerülnek, míg a kiszolgáló helyiségek egy-egy pilont alkotva a két oldalára. Így  – az előírásokat tartva – a ház lakóhelyiségeinek maximális kilátást és ugyanakkor bensőséges kert-élményt tudunk biztosítani. A földszinti nappaliból mind a négy teleksarok látható.

Tervező: Ekler Dezső

Építész: Köves Bálint

Látvány: Berki Bálint

A nyaraló építészeti megformálása a fölső út felől nézve a régi népi építészetre, a tornácos paraszti vincellérházakra hasonlít. Az alsó Római út felől pincéjével és földszinti teraszával a tizenkilencedik század polgári nyaraló-villáinak verandáira utal, melyek szép számmal találhatók a szomszédságban. A nyaraló bővítésével, átformálásával tehát a környék építészeti hagyományait követjük.

Az illeszkedést nagyban segíti az épület anyagkezelése és színezése. Abból indultunk ki, hogy az újjászülető ház kevésbé idomuljon a szomszédos épületekhez, inkább a bazalthegy színvilágához igazodjon. Az épület így nem csak a környék építési hagyományaival, hanem a táji környezettel is párbeszédet folytat.

Tervező: Ekler Dezső

Építész: Győri Balázs, Kovács Katalin

Látvány: Berki Bálint

Nem véletlenül terveztük a földszintes családi házat a négyzet alakú telek keleti felére. Itt állt a régi, bontásra kerülő kis nyaraló is, amit mára hatalmasra nőtt fák vettek körül. Egy méteres törzsátmérőjű diófa, és négy öreg fekete fenyő.

Ha meg akarjuk tartani a csodaszép fákat – s miért ne tennénk – akkor a régi épület helyére, vagyis a fák közé kell tennünk az újat is, úgy, ahogy azt a mai előírások megengedik; megtartva az előírt elő-, oldal- és hátsó kerteket. Ebből egy észak-déli irányú, utcára merőleges nyeregtetős elrendezés adódik, amit egy kertre néző középső kiugró veranda-szerű épületrész egészít ki. Ez rejti a nappalit.

Tervező: Ekler Dezső

Építész: Köves Bálint

Látvány: Berki Bálint

A társasház építészeti koncepciója a környező beépítésből és a telek sajátos adottságaiból, valamint az építési előírásokból kiindulva alakult ki. Az épület gyalogos megközelítése, és a lépcsőház elhelyezése az északi oldalra adódik, a lakások fő helyiségeit pedig a kedvező égtájak felé tudtuk csoportosítani. Az így kiadódó kelet-nyugati irányban hosszúkás lakások erőteljesebb megnyitása a két rövidebb oldalon ésszerű, míg a déli frontot inkább védeni igyekeztünk a forgalom és a benapozás kedvezőtlen hatásaitól. Ebből ered a ház fő fontjának viszonylagos zártsága.

Tervező: Ekler Dezső

Építész: Győri Balázs

Látvány: Berki Bálint

Megbízónk igényeit követve a családi házat a környéken jellemző és elvárt hagyományos modorban, kelet-nyugati irányú 35 fokos nyeregtetővel és a hagyományokat követő anyagokkal terveztük.

Az épület megjelenését meghatározó fő homlokzatokon dominál terméskő falazat és az antikolt égetett agyagcserép fedés, valamint a kiszellőztetett homlokzati faburkolat.

Tervező: Ekler Dezső

Építész: Köves Bálint

Látvány: Berki Bálint