Beépítési változatokkal vizsgáltuk és a megbízóinkkal a helyszínen is alaposan mérlegeltük a leendő Rendezvényközpont helyszínrajzi elrendezésének lehetőségeit. Az elhelyezést nagyban determinálta a 2000-es évek elején épült konyhaépület, amely eddig a provizórikus esküvői rendezvény-sátrat szolgálta ki, és fogja az új rendezvényközpontot is étellel kiszolgálni majd. A konyhától délre fekvő sátor továbbra is üzemben marad, így kézenfekvő, hogy az új csarnoképület a konyhától északra, ahhoz közvetlenül csatlakozva építsük meg.

Végül is a régi és az új épületet egy köztes szerviz folyosóval elválasztva, a konyha épület tengelyébe helyeztük el a rendezvénycsarnok hosszhajóját, ami így egészen az északi telekhatár előkertjéig terjeszkedhet. Kiszolgálása így a legoptimálisabb lesz. A rendezvényház főbejárata így értelemszerűen keresztszárnyként adódik, a nála magasabb hosszanti szárnyra merőlegesen kialakítva. Így kínál ugyanis a vendégeknek reprezentatív megérkezést a meglévő nagy parkolóból indulva.

A tervezett rendezvénycsarnok építészeti kialakítását alapvetően a Pagony és Timpex márkanéven futó méretes épületek látványa befolyásolja. A régi istálló épületek, az 2017-ben átadott Timpex Aréna és a Pagony Hotel most bővülő tömbje is mind hatalmas nyeregtetős csarnok- illetve szállás-épületek. Ráadásul a jellegzetes atmoszférájukat a homlokzatokat burkoló rusztikus tégla burkolata és a nagyméretű tetőik homogén szürke fedése adja. Nem beszélve a környezetük tágasságáról, amely az érkezőknek és a bent lévőknek is pompás rá- és kilátást kínál majd a Rendezvényközpont környezetében és helyiségeiben is.

A csarnoképület belsőépítészeti kialakítása is vetekszik majd a méltán országos hírű lovas aréna fegyelmezett ragasztott fa tartóinak eleganciájával, és a Pagony Hotel belső tereinek színvonalával. Ahogy az egy középülethez illik.

A homlokzatokat nagy és összefüggő szürkésbarna klinkertéglával burkolt falak és a méretes üvegfelületek dominálják. Meghatározó eleme a háznak a hatalmas csarnok – részben felülvilágítós – kereszteződő nyeregtető fedése, amit 30×60-as kékesfekete szálcement síkpalával építünk majd, egyszeres fedéssel. A bejárati homlokzatokat a nyeregtető oromzatait adó nyersen látszó ragasztott fatartó szarufák dominálják majd.

Vezető tervező: Ekler Dezső

Építész: Győri Balázs

Látványterv: Berki Bálint

Statikus tervező: Kácsor István – BEMP Kft.

Épületgépész: Tímár Tamás – Opti-Team Épületgépészeti Bt.

Elektromos tervező: Rácz Géza – VILL-TERV KFT.

Táj –és kertépítész tervező: Lipcsei Ágnes e. v.

Tűzvédelmi tervező: Tóth Imre

Az ezredfordulón épült nyíregyházi Pagony Hotel méltán közkedvelt, nem véletlen, hogy többször bővült az elmúlt évtizedek során. A most épülő ötödik ütem a pincét és a földszintet bővíti, valamint a folytonos fejlődés záró akkordjaként egy új bejárati épülettel fejeli meg a szállodát. Az utóbbi években ugyanis a szálloda közösségi terei, és ezek kiszolgáló részei kezdtek szűkössé válni. Ezért van leginkább szükség bővítésre most a földszinten és a pinceszinten. Nagyobbítanunk kellet a recepció előterét, a hallt, valamint a konferenciaterem és az étterem előterét és teraszát is. Így az épület nyugati oldala a földszinten majdnem teljes hosszában bővülni fog. A homlokzat síkja előre lép és közel tíz méter mély fedett terasszal bővül, és teljes egészében felülvilágítókkal tagolt zöld tetőt kap. Ez az új, markáns előtetővel és nagy üvegfelületekkel készülő vasbeton épületsáv, mint egy abroncs fogja össze a szálloda különböző időszakokban épültrészeit. A 65 méter hosszan futó zöldtetős előépítmény vizuálisan meghatározó eleme lesz az épületegyüttesnek, hiszen a szállodához vezető Újmajor út vonalában fekszik. Az épület keleti oldalán a földszinti kiszolgáló terek bővülnek, a konyha és az irodák is új helyiségeket és fedett előtereket kapnak. A korábbi bővítések során épült pincei wellness szárny meghatározó részévé vált a hotel szolgáltatásainak, ezért kerül most üvegfedés az alagsori wellness napozó terasza fölé. A nyugati oldal új pinceszárnyában is ezért készül méretes medencetér az ugyancsak bővülő kiszolgáló egységek szomszédságában.

A bővítés során a legradikálisabb beavatkozás a főbejárati hall növelése és a recepció áthelyezése lesz. Lényegében a régi nyitott bejárati előteret alakítjuk most belső térré, ezzel bővítve a fogadóteret. Tágas előtér alakul ki így, amely összefogja a bejárati találkozó és társalgó tereket. Ebből a tágas térsorból közelíthetőek meg aztán az anyacég vezetői irodái és a bérelhető menedzser irodák és tárgyaló részek is. Nagyon hiányoztak, ám a földszinten nem voltak beilleszthetők már a nagy közösségi terek közé. Ezért döntöttünk úgy, hogy a legértékesebb helyen, a recepció fölé építhető emeleteken helyeztük el ezeket a reprezentatív funkciókat. Úgy gondoljuk, hogy a határozott karakterű méretes építmény hangsúlyosan jelöli az épületegyüttes főbejáratát és híven tükrözi a szálloda rangját. A zömök hengeres torony emeletei változatos és tágas tereket foglalnak magukba. A fej szerű torony „arca” nyugatra néz, az új főbejárat felé, és hatalmas konzolos épülettömeggel fogadja az érkezőket, amely előtetőt képez, és a szálloda bejáratának komfortját biztosítja. Nagyméretű árnyékos és eső -védett teret képez, nemcsak komfortos ki- és beszállást biztosítja az autósoknak és a buszos vendégeknek, hanem hűvös-szellős gyülekező térként szolgál majd a forró nyári napokon. A szálloda fő tömegéből előre ugró bejárati torony több okból lett hengeres formájú. Először is, a teraszokról és a szobákból jobban ellátni mellette a parkosított táj felé, mintha szögletes volna. Másodszor sokkal életszerűbb és organikusabb itt a park fái között, mint egy kocka-épület. Mondhatnánk fejépületnek is, a szálloda fejépületének, hiszen a vékonyabb földszinti „nyakától” konzolosan előre ugró koponyájával valóban fejszerű formát idéz. Azt is mondhatnánk, hogy metaforikusan megtestesíti a mai nyelvben is használatos „fejépület” kifejezést, – ahogy mondani szoktuk -, a szó szoros értelmében. Ám ha belül nézünk körül az épületben, a hatalmas szabálytalan ívekkel boltozódó vasbeton falak, mint egy öreg fa törzse és ágai tartják az egész épületet.

Vezető tervező: Ekler Dezső

Építész: Győri Balázs

Látványterv: Berki Bálint

Statikus tervező: Kácsor István – BEMP Kft.

Épületgépész: Tímár Tamás – Opti-Team Épületgépészeti Bt.

Elektromos tervező: Rácz Géza – VILL-TERV KFT.

Táj –és kertépítész tervező: Lipcsei Ágnes e. v.

Tűzvédelmi tervező: Tóth Imre

Az Újpalotai út és a Juta utca sarkán épül négy ütemben a magas lakóházak sora. A beruházás gyakorlatilag barnamezős építkezésnek tekinthető, hiszen a terület négy telke korábban a Szikra nyomda kiszolgáló épületeinek adott helyet. Javarészt provizórikus, funkcionálisan és szerkezetileg is elavult épületek álltak itt. Négy különálló telekből áll az új lakótömb. A tömbtelek megosztását az indokolta, hogy a beruházás ütemeként legyen kezelhető. Beépítési és építészeti szempontból viszont összefüggő és egységes tömbként kezeltük az épületeket. A váci úthoz közelebb eső két telekre tervezett épületek már felépültek. A tervezett épületek zárt sorú városias lakóházak, csak az utcai frontokon, a földszinten és az első emeleten lesznek bérelhető üzletek, illetve irodák. Az autók túlnyomó részt a kétszintes teremgarázsokban helyezhetők el, lehajtóik a tűzoltó felvonulási útként is szolgáló szervíz útról érhetők el.

Az épületek az utcafrontokon érik el a szabályozás szerinti maximális magasságukat, a főhomlokzaton ritmikusan váltakoznak a plusz hét emeletes szárnyak és a tizenkét emeletes torony-részek. A telkek belső részein az udvari szárnyak még alacsonyabbak, így a belső kertek összenyílnak. A szomszédos telkek között és az utcák felé is biztosított a gyalogos átjárás, ráadásul kétszint magas kapunyílásokkal. A tervezése során a beépítés sűrűségének és léptékének oldására, alapvetően a nagy udvarok térközeinek maximalizálására törekedtünk. Az udvari lakások így nagyobb terekre látnak és jobb a benapozásuk és a légáramlás a teraszokon. Hasonló elveket követve alakítottuk ki a lakások megközelítését és alaprajzát. Áttekinthetőek a közlekedők és a lakások elosztása is, az épületen kívül járva, és az épületben haladva is.

A változatos méretű lakások nettó alapterületi átlaga meghaladja az előírt ötven négyzetmétert. Igyekeztünk standardizálni a lakásokat, és a magasabb elvárásokhoz igazítani őket, nem utolsó sorban a komfort-növelő és árnyékot adó, teljes hossznyi fedett és szeparált erkélyekkel. A földszinti lakások saját kertrésszel rendelkeznek majd.A homlokzatokon szintenként váltakozó jellegű és színű erkélykorlátokkal csökkentjük az épületek megjelenésének robosztus hatását. A két szintenként ismétlődő korlátok révén a tizenkét emeletes homlokzatok távolról ötemeletesnek, a hét emeletesek pedig háromemeletesnek látszanak.

Vezető tervezők: Szőke Erzsébet, (Proform Zrt. Építész Stúdió) és Ekler Dezső

Építészek: Sebestyén Szilvia, Kissomlyói-Zsigmond Csilla, Kovács Dávid, Labádi Zoltán, Vecsey Márton, Dobsa Barbara, Vikár Ferenc, Völgyi Gabriella

Látványterv: Szőke Erzsébet

Exponált helyen, az irodaházakkal mostanára végig épített Váci út és a leendő Körvasút körút közelében épül ez a különösen keskeny irodaház, a Juta út leágazásnál. Penge alakját az utca mentén hosszan elnyúló, ám 15 méternél alig mélyebb telkének formája adja. Az épület 90 méter hosszú, 30 méter magas és alig több mint 10 méter széles. A szabályozási terv a háztömbre zártsorú beépítést irányoz elő, ez kétségkívül kedvez a kisebb egységenként kiadható irodák elrendezésnek, és nagyszerű kilátást kínál Újpest felé. A belső közlekedők minimalizálhatók, és maximalizálható a bérbeadható terület. Könnyen megközelíthető a mélygarázs, amely részben az öt méteres előkert alatt található.

A homlokzatokon két szintenként váltakozó színű, törtfehér és narancsszínű vízszintes parapetek futnak, amelyek az épület sarkain meandereket alkotva mintegy összefogják, összetartják az épület tömegét. A két szintenként változó parapet sávok vizuálisan csökkentik az épület magasságát, a hétemeletes épületet háromemeletessé varázsolják. Fehér és narancsvörös színekkel pedig a szomszédos nyerstégla burkolatú és fehér színezetű épületeket fogják egybe.

Tervező: Szőke Erzsébet, Sebestyén Szilvia (Proform Zrt. Építész Stúdió) és Ekler Dezső

Építész: Kissomlyói-Zsigmond Csilla, Labádi Zoltán

Látványterv: Szőke Erzsébet

Heckenast János 1968-ban tervezett felszabadulási emlékművét feltehetően Le Corbusier Notre-Dame kápolnája inspirálhatta. A fiatal szombathelyi építész lelkes Le Corbusier imádó volt, ezt tanúsítja az általa tervezett szombathelyi Vérellátó irodaház vegytiszta Le Corbusiert követő épülete is, amiért fiatalon Ybl díjat kapott. És talán a szintén Corbusier rajongó Zalotay Elemér, mint szombathelyi versenytársa jelenléte és briliáns kámoni csillagvizsgálója is hathatott rá az emlékmű tervezésekor. A ronchampi kápolna ikertornyai és a szombathelyi emlékmű tagadhatatlanul hasonlóak. A két egymásnak hátat fordító beton „zászló” parabolikus alaprajza és henger-palástja, meg az elhelyezésük és tájolásuk is jól felismerhetően a Ronchampban épült kápolna két északi tornyának helyzetére és alakjára utal. Egyértelműnek tűnik számomra az is, hogy a gyönyörűen formált beton palástok nem zászlók metaforái, mint ahogy általában gondoljuk. Hogyan is lenghetne például két zászló egymás mellett kétfelé? Ahhoz valami tornádó kellene. Feltűnő viszont, amit talán nem vettünk még észre, hogy a hatalmas betonzászlók egyike, a magasabbik kelet felé „leng”, ezen díszelgett a méretes vörös csillag anno, s talán a Szovjetuniót jelképezte. A másik zászló, a kisebb, talán Magyarországot képviseli és egyértelműen nyugatra leng. Oda vágyódik talán, legalábbis oda tartozónak mutatja magát.

Heckenast koncepciója nemcsak szellemi és művészi értelemben volt bátor tett, hanem – megkockáztatom – politikai vonatkozásban is. Betonpalástjaival egy világhírű francia katolikus templomot idézett meg a Magyarországot megszállók hatalmát reprezentáló emlékmű elvont formájával. Zászlónak hihettük a ronchampi Magasságos Miasszonyunk templom északi kápolnáinak falait azáltal, hogy absztrakt szoborrá nagyította őket. Majdnem kétszer akkora méretűre, mint az eredetik. Igazi művészi bravúr ez. Az ellentétes irányba orientálódó, kelet és nyugat felé tájolt corbusier-i kápolnapár itt, Szombathelyen ellentétes az égtájak felé lengő monumentális szoborzászlókként manifesztálódnak. Megjegyzem, a ronchampi kápolnák szentélyei egymás felé fordulnak, a beton zászlók dinamikája viszont ellentétes irányú. Nagyvonalú és felettébb talányos művészi koncepció. Bravo János!

Mostani javaslatunk lényege, hogy Heckenast művét kiegészítve felidézzük az eredeti mintát, vagyis a francia templomot, amiből a szombathelyi építész kiindult. A tervezett kiegészítéseinkkel hasonló módon hagynánk nyomot itt a dombon, mint ahogy a Karoling kori vár alapfalai a Szombathelyi Székesegyház tövében. Mindkét emlékmű a Nyugat-Európából érkező keresztény impulzust jelképezné Szent Márton pogány szülővárosában. Lényegében a Heckenast által az emlékműbe rejtett szakrális tartalom (kápolnák) nyilvánvalóvá tételére gondolunk, vagyis az emlékmű, mint templomrész újra-szentelésére. A háborútól való megszabadulás emlékhelyét (mai emlékmű) egyben a kommunizmus áldozatainak emlékét is idéző templomheggyé avathatnánk.

Az emlékmű köré kertészeti eszközökkel képzetes zöld templomromot építenénk. Pontosan a ronchampi Notre Dame templom jellegzetes falainak a betonzászlók léptékéig felnagyított mását formálnánk meg nyírott sövényből és futtatott örökzöldekből. Az építendő zöld templomrom déli tornyának aljában a ronchampi déli torony pontos méreteit idéző kis szabadtéri kápolna jönne létre, melynek váza egyben kilátótoronyként is szolgálhat. A kis lugas-kápolna a hely névadójának, Boldog Brenner Jánosnak az emlékét őrizhetné. A francia templom terét és körítő falait felnagyítva idéző nyírott sövényfalak bekerített rendezvényteret alkotnak, amely szabadtéri színházként szolgálhat majd, meg persze pihenő és találkozóhelyként is. A keleti oldalon a növénnyel futtatott Le Corbusier féle, bár nagyított szószék-szerkezet kiváló szónoki emelvényként szolgálhat majd Szombathely polgárainak.

Tervező: Ekler Dezső

Építész: Győri Balázs

Nettó alapterület: 7.650 nm

Az új típusú kutatóintézet hazai környezetben nemzetközi kutató és fejlesztő szellemei központként működik majd. Összekapcsolja a nagy tudományterületeket elméleti és gyakorlati vonatkozásban is. A különböző tudományágak akár az épületen belül is partnereket találhatnak interdiszciplináris kutatásaikhoz, és összeszövetkezhetnek különféle multidiszciplináris vizsgálatokra a városszociológiától kezdve a zenetudományon át az idegennyelvi központig, az irodalom-tudománytól a jövőkutatáson át a mechatronikáig. A kutatóintézet emellett biztosítani fogja a kormányzat és az önkormányzatok társadalomkutatási, településfejlesztési tudás-hátterét, valamint az egyéb tudásközpontokkal, egyetemekkel, kutatóintézetekkel és vállalatokkal való együttműködést is. Ezzel együtt a hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztés központjává is válhat.

Az intézet éjjel-nappal működő tudás-központ lesz huszonnégyórás recepcióval, fitnesz- és sport-helyiségekkel, könyvtárral, professzori szállásokkal, étteremmel.

Tervező: Ekler Dezső

Építész: Győri Balázs

Látvány: Berki Bálint

Szerkezettervező: Dudinszky Orsolya – Dudinszky Tervezőiroda Kft.

Statikus tervező: Bukits Zoltán, Kovács István – Kovács és Kovács Stúdió KftA, Kácsor István

Gépészet: Jadrasits Tibor

Elektromosság: Nagypál Tibor

Kertészet: Pintér Gábor

A telek keskenysége korlátozta a három csoportszobás óvoda elhelyezésének lehetőségeit, ezért az optimális megoldás érdekében több lehetőséget is megvizsgáltunk. Felvetettük többek között az egyház tulajdonában álló szomszédos telekkel való egyesítés lehetőségét, ám a projekt ütemezése és határideje miatt ez nem megvalósítható. Viszont a parókia ingatlanával összehangoltan üzemeltethető. A hosszú keskeny telken csak sorolva lehetett a helyiségeket elhelyezni. A nagyobb méretű terek az elő- és oldalkertre, valamint a hátsó kertre nyílnak, a kiszolgáló helyiségek pedig az oldalhatár mentén sorakoznak.

Elől a szülői fogadóként is működő többcélú helyiséget célszerűen a bejáratnál és aula-szerűen alakítottuk ki úgy, hogy a tornaszobával összenyitható legyen és a rendezvényeket is be tudja fogadni. Az átlagosnál nagyobb belmagasságot kapott, kihasználva az utcai épületrész irodáinak emeletes beépítéséből adódó magasabb tetőzetét. A mini bölcsődei használatra is alkalmas első csoportszobát célszerű volt szintén a bejárat közelében elhelyezni, már csak azért is, hogy a többiektől elkülönítendő játszóudvarukat az oldalkert felől tudjuk kialakítani. A nagyobb gyerekeknek szánt csoportszobák játszóudvarát a hatalmas hátsó kertben tudtuk megvalósítani.

A konyharész tömege önálló gazdasági bejárattal bír, és előre nyúlik egészen a szomszédos parókia utcai homlokzatának vonaláig. Az konyharész által keretezett előudvart valójában a parkolók kötelező telken belüli kialakítása tette szükségessé. A konyha emeletén találhatók az óvoda irodái, amelyek valójában így egy kellemes léptékű városias térre néznek. Az oldalhatáros beépítési koncepció végső soron optimális megoldást kínál valamennyi helyiségcsoport igényeire, ám egyben az építészeti formálást is meghatározza.

A tetőforma is ezt az ésszerű belső elrendezést követi: az emeletes és a magasabb belső terű helyiségek, valamint az alacsonyabb térigényű szobák váltakozását írja le, enyhe hajlásszögben emelkedő és lejtő szakaszokkal. A magasabb részek elől az irodai emeletet és a tornatermet, hátul a tetőtéri gépészetet fedik le. A tetőfedés nem csak az alacsony tetőhajlásszög következményeként készült korcolt fémlemezzel, hanem azért is, mert a szomszédos épületek szürke fémlemez fedésére rímel. A szomszédos épületek színezését követő szürkés fehér homlokzatok az utcai fronton és az oldalhatáron zártabbak lesznek, míg a kertek felől árnyékot adó tornácokra nyílnak. A déli oldalkert homlokzatát nem csak a szükséges árnyékolást biztosítandó, hanem a hagyományos boltozást is idézve építettük íves ácsolt szerkezetből. A játszóudvarokat szellősen telepített fasorok kísérik, amelyek a pár éve telepített hátsó kerti gyümölcsfák sorához csatlakoznak.

Vezető tervező: Ekler Dezső

Építész: Győri Balázs, Köves Bálint

Látványterv: Berki Bálint

Statikus tervező: Kovács István – Kovács és Kovács Stúdió Kft

Szerkezetterv: Dudinszky Orsolya – Dudinszky Tervezőiroda Kft.

Épületgépész: Sor Zoltán – PhQ Épületgépészeti Mérnökiroda Kft.

Elektromos tervező: Nyári Ilona – Libella 21 Bt.

Kertészeti terv: Herr Hajnalka

Tűzvédelem:  Szöllősi Levente – Tűzinfó.hu Bt.

Úttervező: Fekete Zsolt – ÚT-IRÁNY Bt.

Geodézia: ifj. Jeles Zoltán – Jeles Földmérő Iroda

Talajmechanika: Németh Gyula – VIZITERV ENVIRON Kft.,

Közművek: Bartha Miklós – Bartherv Bt,

Akadálymentesítési szakértő: Horváthné Korinek Judit

Konyhatechnika: Kauser Tibor – LIGET Építész és Mérnöki Iroda

Az adott telek méreteiből adódik a négy csoportszobás óvoda elhelyezésének optimális megoldása, ha az épületet az ingatlan észak-keleti „fölső” végében helyezzük el úgy, hogy a csoportszobák egymás mellé sorolva dél-nyugat felé összefüggő tágas kertre nézzenek.

Szerencsés adottság, hogy a telek kellően széles ahhoz, hogy a Kassai útra merőleges irányban sorolhatjuk a kertre néző fő helyiségeket. Az épület így éppen kitölti az ingatlan magasabban fekvő szomszédokkal határos részét, viszont szabadon hagyja a tágas, napos és szomszédok nélküli „alsó” végét. A telken belül elhelyezendő gépkocsi beállók így a kert végében kerítéssel határolva adódnak. A gyalogos személybejáró pedig a Kassai út felől, a leendő épület tengelyében. A konyhai és a bútor- illetve szemét-elszállítás kapuja pedig a Kassai útról az észak-keleti oldalkertbe nyílik.

A telepítési koncepcióból adódik, hogy az épület kompakt módon formálható, egyszerű téglalap formába rendezhető. Ez hatékony helykihasználást tesz lehetővé a belső elrendezés tekintetében is. Optimális megoldást hoz valamennyi helyiségcsoport igényeire, és egyben az építészeti formálást is meghatározza. A tetőforma az ésszerű belső elrendezést követi azzal, ahogy az alacsonyabb és a magasabb, valamint emeletes belső terű helyiségek térigényének váltakozását írja le az enyhén emelkedő egyszerű nyeregtetős alakjával. Legalacsonyabb a csoportszobák teraszainál, meg a hátsó kiszolgáló helyiségeknél, és a legmagasabb a középső reprezentatív fogadótérnél és az emeleti irodáknál, amelyek a nagy belmagasságú többcélú rendezvény-termet fogják közre. Az egyszerű alacsony hajlásszögű nyeregtető formája jól illeszkedik a szomszédos mediterrán jellegű lakóépületek fedésének enyhe hajlásszögéhez.

Három oldalról, ahol határoló főfalak a legkisebb oldalkert-méreteket követik, ott a homlokzatok zártabbak, egyszerű nyílások tagolják őket. Ilyen az öt méteres oldalkertre néző széles főhomlokzat is. Teljesen üvegezett viszont a csoportszobák kertre néző széles teraszos homlokzata. Az épület színezését illetően a környezetéhez igazodó építészeti koncepciónkból erednek a szomszédos épületek színezését követő szürkés fehér homlokzatok, és a fémlemez fedés közép-szürke színe. Az utcai kerítések részben tömörek, részben áttörtek. Az átlátható kapuszárnyakat és a hagyományos beton lábazattal ellátott függőleges acél pálcás mezőket tömör zsalukő mezők tagolják, amelyek impregnáló festést kaptak.

Vezető tervező: Ekler Dezső

Építészek: Győri Balázs, Köves Bálint

Látványterv: Berki Bálint

Statikus tervező: Kovács István – Kovács és Kovács Stúdió Kft

Szerkezetterv: Dudinszky Orsolya – Dudinszky Tervezőiroda Kft.

Épületgépész: Sor Zoltán – PhQ Épületgépészeti Mérnökiroda Kft.

Elektromos tervező: Nyári Ilona – Libella 21 Bt.

Kertészeti terv: Herr Hajnalka

Tűzvédelem: Szöllősi Levente – Tűzinfó.hu Bt.

Úttervező: Fekete Zsolt – ÚT-IRÁNY Bt.

Geodézia: Kiss Albert – Talppont Kft

Talajmechanika: Schell Péter – GEOPLAN Kft.,

Közművek: Grőb János – Pest-Terv Kft

Akadálymentesítési szakértő: Horváthné Korinek Judit

Konyhatechnológus tervező: Kauser Tibor – LIGET Építész és Mérnöki Iroda

A telek méreteiből adódóan a 6 csoportos óvoda optimális elhelyezését úgy tudtuk megoldani, hogy két épületrészre, két 3 csoportos egységre bontottuk az épületet, és az ingatlan középső részén helyezzük el. A megfelelő tájolás és benapozás érdekében a telek belső részére kerülő csoportszobákat dél-kelet felé nyitottuk, a bejárathoz közelebb fekvőket pedig dél-nyugati irányba úgy, hogy mindkét egység termei tágas kertre nézhessenek. Így szerencsés módon mindkét épület-pozícióhoz széles telek tartozik, s a foglalkoztatók és kertek kapcsolata optimálisan biztosítható. A terep lejtését követve a „hátsó” épületszárny a fő épületszárny padlójához viszonyítva negyven centiméterrel lejjebb épült.

A telken elhelyezendő parkolók behajtója a Paál László utca felől nyílik, ennek a sarkából indul az épület oldalkertjén át a gyalogos bejáró. Hátsó gyalogos kapu is épült az északi oldalon, a nyilvános játszótér felé. Az ételszállítás és szemét szállítás szintén a főút felől adódik az észak-keleti oldalkerten át. A telepítési koncepcióból adódott, hogy az épület kompakt módon formált, és két egyszerű téglalapként volt elrendezhető. A kompozíció hatékony helykihasználást tett lehetővé, nem csak a külső terek, hanem a belső elrendezés tekintetében is. A mellék-helyiségek a két csoportszoba-blokk között T alakban helyezkednek el, s ez optimális megoldásnak bizonyult valamennyi helyiségfajta számára.

A funkcionális rend az építészeti formálást is meghatározta. Az épület tömege és tetőformája ezt az ésszerű elrendezést követi. Az enyhe hajlásszögben szerkesztett egyszerű nyeregtető alakja az alacsonyabb és a magasabb belső térigényű helyiségek arányait rajzolja ki. Alacsonyabban indul a csoportszobák teraszainál, meg a hátsó kiszolgáló helyiségeknél, és magasabb a középső reprezentatív közlekedő-fogadó tereknél és a nagy belmagasságú többcélú közösségi teremnél is. Ez az egyszerű tetőforma jól illeszkedik a szomszédos mediterrán jellegű lakóépületek tetőinek enyhe hajlásszögeihez. A szűk oldalkerteknél a homlokzatok zártabbak, és egyszerű ablakok tagolják őket. Teljesen üvegezettek viszont a kertre néző széles teraszos csoportszobák homlokzatai. A színezési koncepciónk igazodni kívánt az ingatlan környezetéhez, ezért javasoltuk, hogy a szomszédos épületek színeit kövesse az óvoda sárgás fehér homlokzata, s a korcolt fémfedésű tető közép-szürke legyen.

Vezető tervező: Ekler Dezső

Építész: Győri Balázs, Köves Bálint

Látvány: Berki Bálint

Statikus tervező: Kovács István – Kovács és Kovács Stúdió Kft 

Szerkezettervező: Dudinszky Orsolya – Dudinszky Tervezőiroda Kft

Épületgépész: Sor Zoltán – PhQ Épületgépészeti Mérnökiroda Kft. 

Elektromos tervező: Nyári Ilona – Libella 21 Bt. 

Kertészeti terv: Herr Hajnalka 

Tűzvédelem: Szöllősi Levente – Tűzinfó.hu Bt.

Úttervező: Fekete Zsolt – ÚT-IRÁNY Bt.

Geodézia: Kiss Albert – Talppont Kft

Talajmechanika: Schell Péter – GEOPLAN Kft.,

Közművek: Grőb János -Terv Kft

Akadálymentesítési szakértő: Horváthné Korinek Judit

Konyhatechnológus tervező: Kauser Tibor – LIGET Építész és Mérnöki Iroda

Tervezés éve: 2016

Nettó alapterület: 1.430 nm

Eredetileg ligetes erdőbe terveztük a gyümölcsfeldolgozót, vadon nőtt, tőről hajtott akácosba. Az épület alakja a fákéhoz kapcsolódott. Az épület függőleges falai és íves konzoljai a törzsekkel és a lombkoronákkal társultak léptékükkel, kontúrjaikkal. Majd mindnyájunknak egy alma kontúrjából képzett logó lapul a zsebében, a világ leggazdagabb vállalatának trédmárkjaként. Az alma kontúrja ki van harapva. A „ki van harapva” kifejezés építészek generációin át öröklődő bevett szakkifejezés, pontosabban a szakmai szleng része. „Kiharaptam ennek a tömegnek (egy háznak) a sarkát.” Így szokták mondani, mert gondolatban valóban így is cselekednek. Egy jó nagy háznak a sarkát egy jó nagy harapással valóban eltávolítják, gondolatban. És talán el is fogyasztják, metaforaként. A léptékváltás abszurditása miatt ugyanis ez csak fejben történhet, azaz metaforaként. Mégis nagyszerű újdonságok születhetnek belőle adott esetben. Bár nem mindegy, hogy ez a nagyítással járó formaátvitel milyen alakzattal és milyen mondandóval operál. Eredményezhet tartalmatlan pózolást, de szülhet remekművet is. Mindenesetre rizikóval jár. Magyarán kísérlet mindig. Történhet baleset.

Mire épülni kezdett az épület, új telket kapott, kikerült a szomszédos mezőre, a nagy semmibe. Alakja így viszonylatok nélkül, magányos szoborként érvényesül már. Az egybelátható látvány által, meglepő módon a belső elrendezéséből eredő funkcionális viszonylatok kezdenek dominálni. Mindenkit érdekelni kezd, hogy mi van benne, művelődésiház, vagy múzeum? Így fák nélkül maga az épület jobban leírja rendeltetésének a logikáját, érthetővé válik, ahogy a termelési folyamat az egész alakját determinálja. Kiderült például, hogy nem volt haszontalan ötlet a feldolgozó üzem két végén a hatalmas konzolos ívekkel próbálkozni; nemcsak esővédett rakódó tereket kínálnak, hanem árnyékos és szellős teret is parkoláshoz, kint tartózkodáshoz, tekintve, hogy egyetlen fa sem került most így az épület közelébe.

Első ránézésre érthetővé válik, hogy a végeken felmagasodó kétféle épülettömeg miért lejt az épület közepe felé, és hatol egymásba egy alacsony vápát képezve. Nyilvánvaló, hogy a hátsó, két szárnyra bomló konzolos rész a berakodásé, amely alatt részben egy hatalmas hűtőraktárba, részben közvetlenül a feldolgozáshoz pakolják be az érkező gyümölcs szállítmányokat. (A konzol-szerkezetek fönt a hűtőgépeket rejtik.) Innen kezdve a gyümölcsök mosása, aprítása zajlik, majd zúzás és préselés következik egészen a ház közepéig. Ennek során egyre kisebb méretűvé, folyékonnyá lesz a feldolgozott anyag, és a ház is egyre alacsonyabb lesz, képletesen szólva összepréselődik. Innen kezdve aztán újra magasodni kezd a ház belül és kívül is. A csomagolás és raktározás következik, majd a kiszállítás, a legmagasabb részt képződő méretes íves konzol alatt. A konzolban magában az irodák találhatók, kényelmes feljáróval, széles kilátással a telep bejárata felé. (Komplexebb megoldásnak tűnik ez így, mint az ipari üzemeknél megszokott, ahol egy szerelt csarnok elé berakodós előtetőket, meg csinos főnöki irodarészt biggyesztenek általában.) Mondanom sem kell, hogy a fizikai dolgozók bejárata és a szociális helyiségek az épület derekánál találhatóak, középen, onnan érik el legkönnyebben a tennivalóikat mindkét irányban. Az épület vasbeton szerkezetű.

Tervező: Ekler Dezső

Építész: Győri Balázs, Köves Bálint

Látvány: Berki Bálint

Szerkezettervező: Dudinszky Orsolya – Dudinszky Tervezőiroda Kft.

Statikus tervező: Kovács István – Kovács és Kovács Stúdió Kft.

Gépészet: Sor Zoltán – PHQ Épületgépészeti Mérnökiroda Kft.

Elektromos tervező: Barabás Zoltán – Fer-Mat Kft.

Kert:Győri András

Útterv: Fekete Zsolt

Fotó: Bujnovszky Tamás