13 ápr Traktorgarázs, Disznókő borászat, Tokaj, 1993
Az árnyékok építészete – Borászat Mezőzomboron
A traktorgarázs az organikus kánon szerkesztési módszereiből építkező, annak formajegyeit hordozó épület, amely Ekler építészeti gondolkodásmódjának költői megnyilvánulása. A csigaházra emlékeztető, szürke palával burkolt építmény a közeli autóút felől nézve zárt tömegként hat. Első pillantásra szokatlan, enyhén asszimetrikus “páncélját” jobban megfigyelve tisztán kivehető, hogy kontúrja a közeli tokaji hegy formáját rajzolja. Az út felé zárt – így az udvaron felhalmozott munkaeszközöket jótékonyan elrejtő – tömeg homlokzatával a közeli borfeldolgozó felé fordulva nyílik ki. A sugaras alaprajzú, íves épület karéjként öleli körül a belső udvart. Két spirálisan szerkesztett – az összetekeredő szőlőkacsok motívumát térben megjelenítő – kupolarész között feltárul, szinte lélegzik a bordázat, amely jobbról és balról egyre növekvő fesztávval fut a centrálisan elhelyezett bejárati ajtó felé. A traktorgarázs a maga bonyolult szerkezeti és statikai felépítésével a borászat lírai hangvételű tételét adja.
Részlet Lovas Cecília cikkéből, Átrium, 1998/3 p.42-51.
Kritika
Az árnyékok építészete – Borászat Mezőzomboron
Ekler Dezső munkáiban végtelen nyugalom honol. Az idő csendesen pereg. A terek kitárulkoznak, az ég felé törnek, magukkal vonzanak. Épületei spirituálisan térélménnyel ajándékoznak meg, a téren és időn kívüliség önmagunkra irányuló, befelé forduló figyelmével. Ekler – az Amszterdami Iskola egyik szellemi előfutáraként számon tartott Berlage-hoz hasonlóan -, tárgyias, a tartalommal összefüggő épületformálásra törekszik. A tárgyiasság ez esetben nem csupán funkcionális térbeli szervezést jelent, de az anyagszerűség, a művészi formálás belső törvényszerűségeinek kifejezését is. a formák egyensúlyából fakadó nyugalom megteremtését, a természeti erők egyensúlyának analógiájára.
ember és természet egymásrautaltságának és szoros együttélésének egyik – architekturális értelemben -, legszebben megfogalmazott példája a Disznókő Rt. mezőzombori borászatának épületegyüttese. Ekler Dezső komplex, a land art területére is elkalandozó építészeti feladatot kapott. A borfeldolgozó üzem és a traktorgarázs új épületeinek megtervezése mellett helyre kellett állítania az 1830-as évekbeli klasszicista borházat, a hozzá tartozó kiszolgáló melléképületekkel együtt, a telken álló klasszicista gloriettet és a barokk filagóriát, de a tereprendezéssel, a szőlőtelepítés rendjének kialakításával is foglalkoznia kellett. Ekler lazán elszórt, karakteres épületek tájba simuló szöveteként értelmezi a borászatot, ezzel lírai és epikus hangvételű tömegformálásra egyaránt lehetőséget teremtve.
[…] A borászat végtelen nyugalmat, érintetlenséget sugárzó, költői hangvételű egésze a hazai organikus iskola egyik jelentős alkotása, hiszen személyes poézisa képes arra, hogy szellemi-lelki értelemben közösségivé váljon.
Részlet Lovas Cecília cikkéből, Átrium, 1998/3 p.42-51.
Sorry, the comment form is closed at this time.